Kérdezz-felelek

​A mediáció, vagy közvetítés egy konfliktusmegelőző és -kezelő módszer és folyamat, amelynek lényege, hogy a két vagy több fél vitájában, a konfliktusban állók beleegyezésével egy semleges, harmadik fél (mediátor) jár közben. Lehetőséget ad arra, hogy a felek saját döntéseikkel oldják meg problémáikat, elkerülve a bírósági eljárásokat. 

• Mindazoknak, akik bármely okból hosszú távú együttműködésben érdekeltek (pl. válás esetén gyereknevelés vagy üzleti partnerkapcsolatok). 

• Mindazoknak, akiknek fontos a diszkréció: a mediáció teljes titoktartás mellett zajlik és külső fél számára nem nyilvános. 

• Mindazoknak, akik kompromisszumos megoldásokat keresnek, mert felismerték, hogy nagyobb veszteség kockázatával járhat egy bírósági döntés, mint amekkora lemondással a mediációval elért egyezség. 

• Gyors és időhatékony: a mediáció általában 1-3 alkalom alatt eredményre vezet, szemben a bírósági eljárásokkal, amelyek évekig is elhúzódhatnak.  

• Költséghatékony: az elkerülhető ügyvédi munkadíjakra tekintettel jelentősen olcsóbb, mint a pereskedés, vagy ha a per kötelező, az államnak fizetendő perköltség összege lényegesen mérséklődik. (Az átlagos ügyvédi munkadíjakról itt tájékozódhat) 

• Rugalmas megoldások: a felek maguk alakítják ki a megállapodást, amely mindkét fél érdekeit figyelembe veszi. 

• Konfliktusok rendezése: a felek között létrejött egyezség segít elkerülni a további jogvitákat, hiszen az általuk szükségesnek tartott mértékben tartalmazza a vita megoldásának részleteit, így a jogokat, kötelezettségeket, határidőket és konkrét intézkedéseket. 

• Jogilag kötelező érvényű: polgári jogi értelemben szerződésnek minősül, amely jogilag kötelezi a feleket az abban foglaltak betartására. Válás esetén, amikor nincs lehetőség a bírósági eljárás elkerülésére, a megállapodást a bíróság végrehajtható határozatba foglalja. 

• Békés együttműködés alapja: a folyamat során kialakult megállapodás hosszú távú megoldást teremt, hiszen a felek aktív részvételével megfogalmazott, közösen kidolgozott kompromisszumokon nyugszik. 

Szülőként természetesen érzelmi biztonság megteremtésére törekszünk a gyermekeink számára. A mediációs folyamat a szülői krízisek esetén nem képzelhető el a gyermek gondolatainak és igényeinek a figyelembevétele nélkül. Szükség van tehát arra, hogy a korának, érettségének szem előtt tartásával a szülők – hangsúlyozom: ellenségeskedés nélkül – beszélgessenek gyermekükkel az aktuális élethelyzetükről, a megoldáskeresésről, melynek eszköze lehet a mediáció. Hiszem, hogy e bevonás, s a szülők együttműködésre törekvésének a tapasztalata segíthet leginkább a gyermek félelmének és bizonytalanság érzésének csökkentésében.  

• Szülői jogok és kötelezettségek: a közös gyermekről való gondoskodás független a házastársi kapcsolattól. A szülői felügyeleti jogok, a kapcsolattartás és a tartásdíj kérdésének rendezése ideális esetben peres eljáráson kívül hatékonyan rendezhető mediátor bevonásával is. 

• A volt élettársak kötelezettségei egymás iránt: a tartós együttélés annak megszűnését követő időszakra is keletkeztethet a volt élettársakban bizonyos – a lakhatásra, vagy akár az ellátásra vonatkozó – igényeket, elvárásokat, melyeknek a kölcsönös szempontok figyelembevételével történő tisztázására a mediáció megfelelő kereteket nyújthat.  

• A családi konfliktusok feloldásában természetesen a nagyszülők is szerepet játszhatnak, így mediátorhoz is fordulhatnak és részt vehetnek például a szülők és az unokák kapcsolatának rendezésében. 

• A nagyszülői kapcsolattartás rendezésére irányuló közvetítés egy speciális családi mediációs forma, melyre jellemzően akkor van szükség, ha a szülőkkel való – például az eltérő nevelési elvekből adódó – konfliktus hatására sérül az unokákkal a kapcsolat. Ilyen helyzetben szinte az utolsó szalmaszál lehet a helyzet végleges elmérgesedének elkerülésére a mediáció. 

• Számos esetben a generációs különbségek okoznak feszültséget a nagyszülők és az unokáik között, s a megoldások keresésének eszköze lehet a mediáció is. 

​Önkéntes: a mediáción való részvétel minden esetben saját vállalás.  Jogszabályok ugyan lehetőséget biztosítanak a per bírósága, vagy a gyámhatóság számára bizonyos esetekben arra, hogy a feleket kötelezzék közvetítői eljárás igénybevételére, ám ez a rendelkezés csupán a közvetítőnél való megjelenésre, a mediációra vonatkozó tájékoztatás megismerésére vonatkozik.